Intézménymutató:
Nagyvaradi Helyi Onkormanyzat/Tanacs
2004. június 4.
Tovább romlik Nagyváradon a vár: összedőlt az egyik több mint a háromszáz éves épület, melyet nem sokkal a vár 1692-es, a török uralom alóli felszabadítása után emeltek. 2002 óta a vár romlása felgyorsult, minden évben leomlott egy-egy épületrész. Bíró Rozália alpolgármester, az RMDSZ polgármesterjelöltje elismerte, hogy nem tettek eleget a várért. Az önkormányzat a közelmúltban 700 ezer eurós pályázatot nyújtott be egy olasz alapítványhoz, mely várak restaurációját támogatja. A helyhatóság szeretné Nagyváradot várvárossá nyilvánítani, a várat pedig a világörökség részévé tenni. A rendszerváltástól 2000-ig az önkormányzat szinte egyáltalán nem költött a várra, azóta pedig körülbelül 22 milliárd lejt fordítottak a műemlékre. Idén hétmilliárd lej áll rendelkezésre állagmegóvó munkálatok elvégzésére, de eddig hozzá sem kezdtek ezekhez. /Pengő Zoltán: Tovább omlik a váradi vár. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./
2005. március 30.
Az ortodox egyház tulajdonába került a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épülete, miután a város tanácsa hét eleji ülésén elutasította az épületekben működő cégek vezetőinek kérelmét azon bírósági határozat fellebbezésére, amely a görögkeletieknek juttatta a 7000 négyzetméternyi területet. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, hogy templomot építhessenek. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, de a tanács visszautasította kérésüket. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat. Az ingatlanokban működő cégek az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is. A rendkívüli tanácsülésen csupán az öt jelen lévő RMDSZ-es tanácsos szavazott a fellebbezés mellett, négy román tanácsos tartózkodott, a többiek viszont – Petru Filip polgármesterrel együtt – elutasították azt. Petroniu Salajeanul ortodox püspök ígéretet tett arra, hogy nem változtatja meg az ingatlanok rendeltetését. /Balogh Levente: Nem fellebbezte meg a görögkeletieknek kedvező bírósági döntést a nagyváradi tanács. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2005. április 14.
Nem bontja le a helyi tanács által megszabott határidőig a püspöki palota kertjében a bazilika köré a közelmúltban felhúzott fémkerítést a nagyváradi római katolikus püspökség – jelentette ki Fodor József püspöki helynök. Elmondta, az utóbbi években egyre áldatlanabb állapotok uralkodnak a kertben. Fölmásznak Szent László király szobrára, a székesegyház lépcsőit extrém sportokat űző kerékpáros fiatalok használják ugratónak, autók és traktorok hajtanak be rendszeresen, telehordják szeméttel a helyet, a napokban elloptak húsz darab tuját. /Balogh Levente: Nem bontja le a fémkerítést a váradi katolikus püspökség. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./
2005. április 27.
Tizenötmillió lej bírságot rótt ki a nagyváradi tanács a római katolikus püspökségre, miután az egyház vezetősége az illetékes hatóságok engedélye nélkül, védett műemléki környezetben fémkerítést állított fel a nemrég visszaszolgáltatott püspöki palota parkjában a bazilika köré. Fodor József püspöki helynök elmondta, a kerítést csupán ideiglenesen állították fel a barokk épületegyüttes szomszédságában, amint a Kőrösvidéki Múzeum teljesen kiköltözik a püspöki palotából, bezárják a park kapuját, és eltávolítják a kerítést. /Balogh Levente: Tizenötmilliós bírság a nagyváradi püspökségnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. július 29.
Egyelőre „megmenekült” a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium sportpályája. A városi tanács ülésén ugyanis az RMDSZ javaslatára lekerült a napirendről annak a városrendezési tervnek a jóváhagyása, amelynek értelmében a tavaly vitatott körülmények között a Szentháromság ortodox plébániának juttatott területen román mártír püspököknek állított volna emlékművet a váradi görögkeleti egyház. A tervezetet azzal az indokkal vetették el a városatyák, hogy a terület jelenleg per tárgyát képezi a református és az ortodox egyház között, így a bírósági döntésig nem változtatható meg a rendeltetése. /Balogh Levente: Mégsem lesz emlékmű a nagyváradi Lorántffy sportpályáján? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./
2005. december 16.
Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-képviselő meghívására kétnapos látogatásra Nagyváradra érkezett Kuncze Gábor SZDSZ-elnök. Útjára elkísérte a váradi származású diplomata, Ara-Kovács Attila. Kuncze a kisebbségi törvényről cserélt eszmét Eckstein-Kovács Péter szenátorral, az RMDSZ Szabadelvű Platformjának vezetőjével. Az SZDSZ elnöke tisztelgett a holokauszt nagyváradi áldozatai emléke előtt: Koppelman Félix hitközségi elnök, valamint Ara Kovács Attila és Eckstein-Kovács Péter társaságában egy követ helyezett az emlékműre. Ezt követően Kuncze ellátogatott a hajléktalanok szociális központjába, melyet közösen működtet az Ecclesia Mater Alapítvány, Nagyvárad város önkormányzata és a Romániai Máltai Szeretetszolgálat, és húszmillió lejt adományozott az intézménynek. Az SZDSZ elnöke találkozott Bogdan Olteanuval, a kormány és törvényhozás közötti kapcsolatokért felelős miniszterrel. A két liberális politikus tárgyal a kisebbségi törvényről. /Simon Judit: Kuncze Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2006. február 13.
Közösen kell keresni a megoldást, közölte Biró Rozália Nagyvárad alpolgármestere a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája ügyében a hét végén tartott találkozót követően. A tanácskozáson jelen voltak az RMDSZ-frakció tagjai, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületet Tolnay István oktatásügyi tanácsos és Kolozsi Árpád ügyvéd, illetve Szabó Zsuzsanna iskolaigazgató képviselte. 2004 májusában a váradi önkormányzat az iskola melletti területet, melyen a sportpálya áll, az ortodox parókiának adta használatba, a kommunizmus alatt elkobzott területeikért cserébe, de ezzel megfosztotta a diákokat a sportolási lehetőségtől. A helyzet megoldására mind az egyházkerület, mind az RMDSZ-frakció részéről történtek próbálkozások, mindeddig sikertelenül. Most az RMDSZ el szeretné érni, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő területet csak bizonyos tevékenységekre lehessen használni. Az egyházkerület megtámadta a közigazgatási bíróságon a tanácsi döntést, de mindeddig elnapolták a tárgyalást. Idéntől ismét imatüntetésekkel próbálják felhívni a figyelmet a sportpálya ügyére, vasárnaponként a hívek a várad-olaszi templomból átsétálnak a pálya mellé, s ott imádkoznak. Szintén a figyelemfelkeltést szolgálja az a fórum is, melyet február 14-én tartanak az egyházkerület székhelyén, s melynek fő témája „az utóbbi időben megfeneklett” sportpályaügy, áll a Tőkés László püspök által aláírt meghívóban. /Pap Melinda: Megoldáskeresés a nagyváradi sportpályaügyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./
2006. április 4.
Hajdu Géza nagyváradi színművész április 2-án, vasárnap ünnepelte pályakezdésének 35. évfordulóját a Szigligeti Társulat Rideg Sándor-Bereményi Géza Indul a bakterház című parasztkomédiájának színrevitelével. A Pinczés István rendezte nagy sikerű előadást követően a társulat tagjai, barátok üdvözölték a 161. bemutatóját maga mögött tudó Hajdu Gézát. Mag István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője barátként üdvözölte az ünnepeltet, s beszédében utalt a tavalyi kisvárdai színházi fesztiválra, amikor Hajdu életműdíjban részesült. A nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester, majd szülőfaluja, Biharszentjános képviselői köszöntötték, felajánlva neki a díszpolgári címet. /Pap Melinda: Egy boldog ember. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./
2007. január 19.
Elvesztette a sportpálya-ügyben indított pert a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. A pert első fokon a református egyház nyerte meg, az akkori határozat szerint az önkormányzat jogtalanul adományozta oda a területet az ortodox egyháznak. A döntést az önkormányzat és az ortodox egyház is megfellebbezte. A táblabíróság helyt adott a fellebbezésnek. Kolozsi Árpád, a reformátusok által megbízott ügyvéd szerint politikai nyomás alatt folyt az eljárás. A terület elvesztésének hírét Barabás Zsuzsa, a gimnázium igazgatója lesújtónak nevezte. „Bíztunk abban, hogy nem hagynak egy iskolát sportpálya nélkül, ám megtörtént” – mondta az igazgatónő. – 415 diák maradt így sportolási lehetőség nélkül. Mindaddig, amíg a Lorántffy épületében az Andrei Saguna román gimnázium működött, mindenki magától értetődőnek tartotta, hogy a sportpálya az iskolához tartozik. Az ortodoxok az iskola restitúcióját követően nyújtották be igényüket a városházához, ebben az szerepelt, hogy a sportpályaként használt területen már fel is építettek különböző épületeket, így a tanácsosok ellenvetés nélkül megszavazták a terület adományozását. A tanácsosok utólag elismerték, hogy egyikőjük sem ellenőrizte az iratokban szereplő adatok hitelességét. A sportpálya így a Szentháromság ortodox egyházközség tulajdonába került. /Gergely Gizella: Nem rúg labdába az egyház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 19./
2007. február 5.
Nagyváradon harangszóval és utcai felvonulással tiltakoznak a reformátusok. Sándor Lajos református lelkész abbahagyta, az Erdélyi Magyar Ifjak viszont folytatják a megkezdett éhségsztrájkot Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának visszaszerzéséért. „A lelkész éhségsztrájkja nem mozdította előre a pálya ügyét, ám felhívta a világ figyelmét a romániai magyar ifjúság esélyegyenlőtlenségére, a tulajdonjogi törvények visszásságaira és a kisebbségek diszkriminációjára – fogalmazott Tőkés László püspök. – A békés egyházi-polgári engedetlenségi mozgalmat a pálya visszaszerzéséig folytatjuk. ” A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hétvégi igazgatótanácsi ülésén Rácsok mögött címmel tervet dolgozott ki a nagyváradi önkormányzat által az ortodox egyháznak adományozott sportpálya visszaszerzésére. Ennek értelmében jövő héten fokozzák a demonstrációt. /Gergely Gizella: Rácsok mögött: terv a sportpályáért. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2007. február 26.
A sportpálya visszaszerzéséért utcai demonstrációt hirdetett február 26-ra Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK). Tőkés László püspöke felkérte azokat a nagyváradi magyarokat, akik fontosnak tartják a református gimnáziumot ért sérelem orvoslását, hogy jelenjenek meg. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szerint az utcai demonstráció tovább bonyolítja majd a sportpályaügyet. A városi tanács RMDSZ-es frakciója ugyanis a testület február 28-i ülésének napirendjére tűzte a témára vonatkozó javaslatát: olyan megoldást kínálnak, amellyel a református iskola és az ortodox egyház is megelégedhetne. Biró Rozália szerint az utcai tüntetés után a demokrata párti tanácsosoknak lesz mivel érvelniük a tanácsülésen az RMDSZ javaslata ellen. Az RMDSZ-frakció szerint az ügy megoldásában az is segíthet, hogy Sofronie Drincek volt gyulai ortodox püspök személyében új vezetője van a nagyváradi, a bihari és a szilágysági ortodox egyháznak. A nyolc nyelvet – köztük a magyart – beszélő egyházfőt február 25-én iktatták tisztségébe. /Gergely Gizella: Használnak vagy ártanak? = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./
2007. február 27.
Az utolsó pillanatban elmaradt Nagyváradon a február 26-ra hirdetett utcai tüntetés, amelyet a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület szervezett; helyette csupán az olaszi templomban gyűltek össze a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyéért tiltakozók. Először Csűry István püspök-helyettes igehirdetése hangzott el. Tőkés László püspök ismertette a jelen lévő több száz diákkal, tanárral és hívővel az úgynevezett sportpálya-ügyet. Közölte: levelet kapott az RMDSZ-től és személyesen Biró Rozália váradi alpolgármestertől, aki arra kérte, hogy ne vonuljon most az utcára. Az RMDSZ-frakció a február 28-i váradi tanácsülésen határozatjavaslatot terjeszt a tanács elé, melyben a sportpálya használati jogát az egyházkerületnek adná. /Both Abigél: Elmaradt az utcai tüntetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
2007. március 1.
Számtalan tiltakozási akció, tüntetés, éhségsztrájk után rendeződni látszik a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügye. A tanácsülésen elfogadták azt a javaslatot, amely a tanintézménynek és a területet „elvitató” ortodox egyháznak is kedvez. Eszerint mindaddig, míg nincs saját sportpályája, a gimnázium a legközelebbi iskola pályáját használhatja, az önkormányzat pedig – szükség esetén – biztosítja a diákok oda-visszautazását. /Both Abigél: Megoldódott a sportpályaügy. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2007. március 30.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezetének képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a város történelmi főterét ismét a városalapító Szent Lászlóról nevezzék el, oda a szent király szobrát visszaállítsák, illetve a magyarság számarányát figyelembe véve az utcák 26 százaléka kapjon magyar elnevezést Nagyváradon. Bejelentették, ha ez nem történik meg, az ügyben polgári engedetlenségi akciók sorozatához folyamodnak. Az utcanevek terén a szervezet az elmúlt év tavaszán kezdett aláírásgyűjtésbe a városban. Akkor 46 civil szervezet, közöttük az egyházak és az RMDSZ több körzeti szervezete is a kezdeményezők mellé állt, javaslatukat az RMDSZ-frakció a városi tanács elé is terjesztette. A kezdeményezést csökkentett mértékben szavazta meg a tanács. Szent László nevéről a többségében román nemzetiségű tanácsosok hallani sem akartak, a magyar utcanevek szaporodása is nagy riadalmat keltett, mi több Petru Filip polgármester kijelentette, szerinte nincs sok értelme a magyar feliratoknak, mert a magyarság akkora sebességgel fogy a városban, hogy lassan nem lesz aki olvassa ezeket. Végül az RMDSZ-frakciónak sikerült elfogadtatnia, hogy az utcanév-táblákat újakra cserélik, a már meglévő, de elírt magyar neveket kijavítják, illetve a megnevezések után magyarul is feltüntetik a táblákon az út, utca, tér, sétány szavakat. A határozat végrehajtását tavaly szeptemberben kellett volna elkezdeni, de eddig semmi sem történt. Nagy József Barna, az EMI helyi elnöke elmondta, írásban kértek tájékoztatást az ügyről, a válaszban a városvezetés arra hivatkozott, hogy pénzhiány miatt késik a táblacsere, de a határozatot végrehajtják. „A késedelem oka az, hogy mind a 722 utcanévtábla feliratát ellenőrizni kellett, újat kellett terveztetni – nyilatkozta Biró Rozália alpolgármester. Ő nem lát esélyt arra, hogy több magyar utcanevet kapjon a város. /Gergely Gizella: Szimbolikus honfoglalás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./
2007. április 11.
Lejárt az a harmincnapos határidő, amelyet Nagyvárad tanácsa tűzött ki a városi főépítészi hivatal számára a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szentháromság ortodox egyházközség által is igényelt sportpálya rendezési tervének elkészítésére. A sportpályáját a nagyváradi önkormányzat három éve a Szentháromság ortodox egyházközségnek adományozta. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a hozzá tartozó Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium vezetősége azóta peres úton és polgári engedetlenségi akciók sorozatával próbálja visszaszerezni azt a területet, amelyet az iskola mindenkoron használt. Tőkés László püspök levélben fordult Drincechez, felkérve az egyházfőt, hogy az ügy rendezéséig nyissa meg a sportpálya két évvel ezelőtt lezárt kapuit a magyar diákok előtt. /Gergely Gizella: Ortodox térfélen a labda. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./
2007. április 18.
A múlt héten ismeretlenek eredeti magyar neveikkel látták el Nagyvárad egyes utcáit. Többek szerint a tettesek megunták az RMDSZ tétlenségét, az RMDSZ helyi vezetője viszont természetesen nem díjazza az akciót. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöke korábban kijelentette: az EMI polgári engedetlenségre is kész a magyar utcanevekért. Körös utca, Kapucinus utca, Zöldfa utca, Szent László tér – ezek az elnevezések jelentek meg Nagyvárad belvárosában, ezek azonban nem a helyi tanács által kihelyezett utcanévtáblák, hanem fekete festékkel, titokban az épületek falára rótt írások. Nagy József Barna, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezetének elnöke azt nyilatkozta: nem tudja, kik lehettek a „tettesek”, de mint mondta, „úgy látszik, a kezdeményezésünknek hatása volt abban, hogy valakik ezt megcsinálták. Mi továbbra is folytatjuk hivatalos küzdelmünket az utcaelnevezések ügyében, de úgy látszik, egyesek megunták azt a módot, ahogyan mi küzdünk”, tette hozzá. Barta Béla, az EMI váradi alelnöke úgy értékelte, hogy ez minden bizonnyal üzenet az RMDSZ-nek, hogy tegyen többet a magyar elnevezésekért. Szabó Ödön, a Bihar Megyei RMDSZ ügyvezető elnöke az eset kapcsán kijelentette: „Vannak olyan típusú lehetőségek, melyekkel élni lehet. Jogos az, hogy legyenek magyar feliratok a városban, de azzal nem értek egyet, hogy éjjel valaki partizánakciószerűen felírja az épületek falára az elnevezéseket; már csak azért sem, mert azok az épületek lehetnek műemlékek, templomok is. Az épületek tulajdonosai biztos, hogy ennek így nem örülnek”. (A Bihari Napló nyomán) /Visszakapták nevüket Nagyvárad utcái. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 18./
2007. április 18.
A Szatmár megyei római katolikus püspökség le akarja bontani a Szatmárnémeti központjában fekvő nyári színházat. A székesegyház mögötti udvaron az 1960-as években kialakított szabadtéri színház helyén föld alatti parkolóház, illetve bevásárlóközpont létrehozását tervezi az egyház, mivel tavaly visszakapták a területet. Jelenleg Szatmárnémetiben a nyári színház az egyetlen olyan létesítmény, ahol nagyszabású rendezvényeket lehet szervezni, ugyanis a városnak nincs sportcsarnoka, és az Északi Színház és a művelődési ház befogadóképessége meglehetősen kicsi. „A püspökség már bemutatta a tanácsosoknak a székesegyház udvarára vonatkozó átszervezési terveit, hogy ezeket bevehessük a városrendezési tervbe. A zárt udvart megnyitnák a főtér, illetve a régi poliklinika irányába, így létrehoznának egy átjárót, ami beleillik a városrendezési tervbe” – nyilatkozta Ilyés Gyula polgármester. Kifejtette, jövőre az önkormányzat egy másik szabadtéri színház építését tervezi, ezzel szeretnék pótolni a várost ért veszteséget. /Babos Krisztina: Színházat bont az egyház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./
2007. június 1.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a gyermeknap alkalmából hirdette meg nemzetközi imatüntetését a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium eltulajdonított sportpályájáért. Nagyváradra határon túlról is érkeztek vendégek, s a tiltakozó áhítaton részt vett Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, valamint a megyei ügyvezető elnök, Szabó Ödön is. Az önkormányzat ülésén különben napirenden volt a sportpályaügy, de ennek megvitatását a városatyák elnapolták. A tüntetésen Tőkés László szólt az egybegyűltekhez hangsúlyozva, hogy a sportpályaügy kapcsán nyilvánvalóvá vált az etnikai, felekezeti és politikai diszkrimináció a város részéről. /Both Abigél: Lufis imatüntetés a sportpályáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2007. június 8.
Szokatlan lépésre szánta el magát a nagyváradi utcanév-táblák kétnyelvűre cserélése érdekében az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete. Mivel a városvezetés a helyi tanácsi határozatot nem hajtotta végre, a fiatalok támogatókat keresnek a táblacserékhez. Aki vállalja, hogy házára kifüggeszti a kétnyelvű utcanév-táblát, annak a szervezet a szponzorok támogatásából elkészítteti azt. A táblán az utca magyar és román nyelvű megnevezése mellett a házszám is szerepel majd. A fiatalok egy évvel ezelőtti kezdeményezésére hozta meg szeptemberben a városi tanács azt a határozatot, hogy több magyar elnevezést nem kapnak ugyan a város utcái, ám a táblákat kicserélik, és azokon magyarul is feltüntetik az utca, park, sétány szavakat. A határozatot azóta sem hajtották végre. Nagy József Barna Bihar megyei EMI-alelnök jelezte, folytatják akciójukat. Az EMI az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot és az európai emberjogi szervezeteket is meg akarja keresni az ügyben. A város 722 utcájának mindössze 4 százaléka viseli ma magyar személyiség nevét, de azok nevét vagy román fordításban tüntették fel, vagy helytelen magyarsággal írták ki. Tavaly több mint 40 szervezet, közöttük az RMDSZ és a történelmi egyházak is aláírták azt a beadványt, amelyben a nemzetiségi aránynak megfelelően az utcák legalább 27 százalékának magyar elnevezését, illetve a már meglévő utcanevek helyes kiírását kérték. /Gergely Gizella: Kétnyelvű utcanévtáblák szponzorpénzből. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./
2007. szeptember 20.
Szeptember 19-én négy, a régi magyar nevét is jelző utcanévtáblát helyezett el az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nagyváradi szervezete olyan épületek falain, amelyek tulajdonosai előzőleg beleegyezésüket adták ehhez. Az akciót az önkormányzat nyilvánosan ellenezte, kiküldték az illetékes hatóság alkalmazottait, hogy távolítsák el a táblákat. Az ellenakcióról értesülve néhány EMI-s a helyszínre sietett, hogy megakadályozza a táblák elszállítását. A fiatalok elállták az autó útját, az egyik munkás úgy megütötte Csomortány Istvánt, az EMI egyik tagját, hogy felhasadt a szája. Az eset kapcsán felkeresik az ügyvédet, és eljárást indítanak a tettes ellen. Nagy József Barna /EMI/ elmondta, megunták, hogy az önkormányzat nem tartja be az ígéretét, ami szerint még tavaly szeptember végéig ki kellett volna cserélniük a román nyelvű táblákat kétnyelvűekre. Ezért magánakcióba kezdtek. /Nagyvárad. Tettlegességbe fulladt az EMI akciója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./
2007. október 22.
Európarlamenti képviselőjelöltek is szerepelnek a Koalíció egy Tiszta Parlamentért (CPC) feketelistáján. Ezen 11 olyan személy szerepel, aki nem felel meg a CPC hét jelölési kritériumának, köztük egy magyar van, Bíró Rozália (RMDSZ). A megfigyelés eredményeit a koalíció elküldte a pártoknak. Nevük nyilvánosságra hozatala előtt a jelölteknek fellebbezési idő állt a rendelkezésükre. /Hírek röviden. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Az RMDSZ-es EP-képviselőjelölt, Biró Rozália hasonlóképpen megkérdőjelezi az intézmény hitelességét, mivel az nem kereste meg őt. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester elmondta, valótlan állítások azok a vádak, miszerint a helyi önkormányzat gazdasági kapcsolatban állna olyan cégekkel, amelyekben ő Kiss Sándor megyei tanácselnökkel cégtárs. Biró ugyanakkor jogtalannak tartja, hogy valakit sajtóinformációk alapján vádoljanak. /Mihály László: Biró Rozália „feketelistán”. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./
2007. november 21.
Nagyváradon és Marosvásárhelyen sem szerelték fel a kétnyelvű utcanévtáblákat. Amíg a jelenlegi polgármester van funkcióban, nem is fogják, jelentette ki Biró Rozália nagyváradi alpolgármester. A helyi tanács tavaly szeptemberben határozott arról, hogy a táblákra az utca román neve mellé a tér, utca, sugárút magyar felirat is felkerül. Az eredeti, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) helyi szervezete által javasolt elképzelés szerint – amelyet az RMDSZ-frakció terjesztett be és támogatott – a táblákon az utcák régi magyar neve is szerepelt volna. A román tanácsosok azonban csak az említett változatot voltak hajlandók megszavazni. Az önkormányzat még ezt a határozatot sem ültette gyakorlatba. Petru Filip polgármester kijelentette: „Nem foglalkoztunk vele, mert nincs sok olyan város Romániában, ahol magyar feliratok lennének. Nem akartuk, hogy ez konfliktust szüljön, amire eddig Nagyváradon nem volt példa, és nem is hiányzik. Szatmárnémetiben sincsenek magyar feliratok az utcanévtáblákon, pedig ott RMDSZ-es polgármester van. Ott mért nincsenek?” Biró Rozália szerint ha majd őt választják polgármesternek, akkor megoldódik az ügy. Az EMI már többször is megkereste az önkormányzatot az ügyben – nyilatkozta Barta Béla alelnök. „Nem válaszoltak a kérdéseinkre, és amikor időpontot kértünk, egyszerűen leráztak” – fogalmazott. Az EMI aláírás-gyűjtési akciót indított annak érdekében, a város főtere a jelenlegi Unirii helyett újra Szent László király nevét viselje. „Több ezer aláírás gyűlt össze, két héten belül benyújtjuk ezeket az RMDSZ-frakciónak, hogy terjessze a tanács elé” – mondta az alelnök. Biró Rozália megerősítette: az RMDSZ-frakció felvállalja az ügyet, de szerinte kevés a valószínűsége, hogy a tanács elfogadja a javaslatot. „A húsz román tanácsos nemmel, a 7 magyar természetesen igennel fog szavazni” – vélte. Közben Marosvásárhelyen a magyar nemzetiségű önkormányzati képviselők azért küzdenek, hogy álljon le az utcanévtáblák lecserélése. A polgármesteri hivatal megbízottjai mintegy tíz nappal ezelőtt kezdték el az új feliratok kihelyezését, amelyeken románul és magyarul is feltüntetik az utca, tér, sétány megnevezést, azonban a név csupán az állam nyelvén jelenik meg, például: „Piata Trandafirilor tér”. Az új típusú feliratokat egy elfogadott tanácsi határozat következtében helyezték ki. A múlt hónapban fogadott el a testület határozatot, az utcanevek pontos román és magyar nyelvű lajstromával. Bakos Levente, a fordításokkal megbízott alpolgármester kérdőre vonta a városháza illetékesét, aki azt válaszolta, hogy ő alkotmányosan és törvényesen járt el. Az utasítást Dorin Florea polgármestertől kapta. Florea a valós kétnyelvűség ellen foglalt állást, mondván, hogy semmi kifogása a tér vagy utca szavak ellen, viszont ezeknek csakis egyetlen, hivatalos megnevezésük lehet. /Pap Melinda, Szucher Ervin: Politikai táblaháború. = Krónika (Kolozsvár), nov. 21./
2007. november 27.
A helyi tanácsnak kell eldöntenie, ki vezeti majd Nagyváradot a 2008-ban tartandó helyhatósági választásokig. Petru Filip jelenlegi polgármester ugyanis EP-képviselő-jelöltként a harmadik volt a Demokrata Párt listáján, így biztos helye van Brüsszelben. Mivel a nyár elején tartandó helyhatósági választásokig hat hónap van, nem írnak ki időközi választásokat, hanem a tanács dönti el, hogy a két alpolgármester – az RMDSZ-es Biró Rozália és a demokrata párti Mihai Groza – közül kit jelöl a tisztségre. Az RMDSZ azt szeretné, ha Biró Rozália töltené be az ideiglenes polgármesteri tisztséget. /Pap Melinda: Ki lesz a nagyváradi polgármester? = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./
2007. december 12.
Az RMDSZ–PNL–PSD-paktum ellenére sem választották meg Nagyvárad alpolgármesterévé Bíró Rozáliát, helyette Mihai Grozát választotta meg december 11-én a helyi tanács. A demokrata párti alpolgármester egyetlen szavazattal kapott többet, mint az RMDSZ-es Bíró Rozália. A 2002-es népszámláláskor a 206 614 nagyváradi közül 56 985, a lakosság 27,58 százaléka vallotta magát magyarnak. 1973 óta nincs magyar polgármester a városban. Nagyváradot a polgári közigazgatás 1848-ban történt bevezetése óta irányítja polgármester, a most megválasztott ideiglenes városvezető az 50. – közölte Fleisz János nagyváradi történész. Hozzátette: a 49 polgármester közül 23 magyar, 26 pedig román nemzetiségű volt. 1848 és 1920 között magyar elöljárók vezették a várost, közülük Lukács György és Sall Ferenc ismertebb, róluk utcát is elneveztek. Bulyovszky József idejében indult fejlődésnek a város, munkáját a legsikeresebb nagyváradi elöljárónak tartott Rimler Károly folytatta. Polgármestersége idején (1901–1920) fejlődésnek indult a város, megépültek a legjelentősebb műemléképületek (a színház, a városháza, a Fekete Sas-palota stb.), és Nagyvárad az akkori Magyarország negyedik legjelentősebb városa lett. A trianoni döntéstől 1940-ig a román nemzetiségűek vették át a hatalmat. Ezután ismét a magyarokon volt a sor, Soós István 1944 márciusáig volt a Körös-parti város polgármestere, majd következett a kommunista hatalomátvétel. „Érdekes, hogy 1945 és 1973 között egyetlen román polgármestere volt Nagyváradnak” – hangsúlyozta a történész. Mint mondta, 1960 körül fordult meg az etnikai arány a városban, többségbe kerültek a románok, de 1973-ig nem volt jelentős számbeli különbség a két közösség között. A látványos változás az iparosodással következik be, amikor az utolsó magyar polgármester, Szántó István (1968–1973) vezette a várost, aki Fleisz szerint ma Amerikában él. /Pap Melinda: Átverték az RMDSZ-t. = Krónika (Kolozsvár), dec. 12./ Demokrata párti alpolgármestere lett Nagyváradnak, miután a tanácsosok egy szavazatkülönbséggel a Brüsszelbe távozó Petru Filip helyére párttársát, Mihai Grozát támogatták kihívója, az RMDSZ-es alpolgármester Bíró Rozália ellenében. Heves vita volt, akkora hangzavarral, hogy alig lehetett érteni, mit mond egyik-másik tanácsos. „Új kapcsolatot kell kiépítenünk, és hogy milyen lesz az együttműködés az új polgármesterrel, még eldől. Mindenesetre minket azért választottak meg, hogy a város problémáit megoldjuk, és nem hogy gyarapítsuk” – mondta Bíró Rozália. /Both Abigél, Mihály László: Árulás Bíró Rozália ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./
2007. december 24.
„Szekusmódszerekkel és félretájékoztató lobbival” igyekeznek megakadályozni Tőkés László felvételét az Európai Néppárt (EPP) frakciójába a Demokrata Párt (PD) EP-képviselői – mondta Szilágyi Zsolt, a püspök kabinetfőnöke. Azt állították, hogy a kampányban Tőkés Erdély elszakítása mellett kardoskodott. „Ez hazugság, amit Tőkés László politikai programja is bizonyít” – jelentette ki Szilágyi. Ezzel szemben Petru Filip EP-képviselő, a PD alelnöke azt nyilatkozta, hogy a javaslat, miszerint ne fogadják be a püspököt az EPP-frakcióba, nem tőlük származik. „A Demokrata Párt, a Liberális Demokrata Párt és az RMDSZ titkos szavazással döntötte el: azt javasolja a néppárti frakciónak, hogy ne fogadja be soraiba Tőkés Lászlót” – mondta Filip. „Van remény a váradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumtól elkobzott sportpálya ügyének megoldására” – jelentette be Antal János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Külügyi és Tájékoztatási Szakbizottságának vezetője. A Lorántffy-gimnázium sportpályáját 2004-ben adta használatba az ortodox egyháznak a tanács, azóta sikertelenül próbálták visszaszerezni. /Rágalmazzák Tőkést? = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./
2008. január 10.
Nagyváradon az önkormányzat felszámolta a Shakespeare utcai hajléktalantanyát. A föld felett futó távhővezetékek mellett az évek során kis „lakótelep” alakult ki. Az önkormányzatnak sikerült meggyőznie az ittélőket, hogy költözzenek be a Gutenberg utcai hajléktalanszálló udvarán számukra felállított katonai sátorba. „Legtöbben árvaházból kerültek ki, mondta az egyik hajléktalanok. Pótolják hiányzó irataikat, és munkát is találnak számukra, például a köztisztasági vállalatnál, fejtette ki Biró Rozália alpolgármester. Ők legalább hajlandók beköltözni, de a Petőfi parkban élő hajléktalanok azonban kijelentették: nem mennek onnan sehová. /Fried Noémi Lujza: Sátorra cserélték a csöveket. = Krónika (Kolozsvár), jan. 10./
2008. január 31.
Kedvező döntés születhet a nagyváradi tanács ülésén a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium számára a sokat vitatott sportpályaügyben. Napirenden szerepel egy határozattervezet, amely szerint az önkormányzat visszavonja 2004 májusában hozott határozatát, amelyben a Szentháromság ortodox parókiának adta, és ezáltal sportpálya nélkül hagyta a református gimnázium diákjait. Erre a lépésre azután kerülhetett sor, hogy az ortodox parókia hivatalosan lemondott a területről. Az ülésen azt javasolják, hogy a területet 49 évre a Lorántffy-gimnázium kapja meg ingyen használatra. Marcel Bolos, az önkormányzat ingatlankezelő igazgatóságának vezetője cáfolta a Jurnal Bihorean helyi lap értesülését, hogy a görögkeletiek azért mondtak volna le a sportpályáról, mivel az önkormányzat pénzt ajánlott fel nekik cserébe. Az ülés napirendjén szerepel ugyan egy határozattervezet, amely szerint a parókia ötszázezer lejben részesül a városkasszából, amit templomépítésre fordíthat, de ennek semmi köze a sportpályaügyhöz. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke beszámolt arról, hogy találkozott Sofronie Drincec nagyváradi ortodox püspökkel, aki személyesen közölte vele, hogy egyháza hivatalosan lemond a sportpályáról. /Pap Melinda: Megoldódhat a sportpályaügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2008. február 6.
A Középítkezési, Lakásügyi és Fejlesztési Minisztérium támogatásával újítják fel Nagyváradon a két egyházi iskola, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium és a Szent László Római Katolikus Gimnázium épületét. A református egyház már megkötötte az önkormányzattal a beruházás jogi kereteit biztosító ingyenes haszonbérleti szerződést, a katolikusok még tárgyalnak erről. Az egyház tulajdonjoga érintetlen marad. /Fried Noémi Lujza: Rendhagyó segítség. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2008. február 7.
Ötödik alkalommal díjazták az elmúlt év legkiválóbb személyiségeit Nagyváradon. A váradi önkormányzat által szervezett eseményen tizennégy kategóriában adtak át díjat, közülük három kitüntetett magyar anyanyelvű volt: Csiky Ibolya kiemelkedő drámai tudásáért, Radu Aliz szociális tevékenységekben kifejtett munkájáért, Thurzó Sándor, a Varadinum együttes tagjaként kapott elismerést. /Díjazott váradi kiválóságok. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2008. február 20.
Nincsenek magyar utcanévtáblák Nagyváradon, annak ellenére, hogy erről már több mint másfél éve városi tanácsi döntés született: a tanács 2006. szeptemberi rendelet szerint az utcanévtáblákon magyarul is fel kell tüntetni, mely tér, utca, vagy sugárút nevét hirdeti a tábla. Néhány napja ismeretlenek által válaszként folytatott akció zajlik az éjszaka leple alatt, ugyanis a román feliratok alá odafestették az utcák régi magyar nevét. Az azóta EP-képviselővé választott polgármester, Petru Filip szerint azért nem ültették gyakorlatba a rendeletet, mert „nem akartak feszültséget kelteni”. Biró Rozália alpolgármester elmondta, a megbízott polgármester, Mihai Groza elrendelte a táblaügy gyakorlatba ültetését, de előrelépés nem történt. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) többször fordult hivatalos levélben a polgármesteri hivatalhoz ez ügyben, ezért rájuk terelődik a táblafestés gyanúja. /Both Abigél: Utcanevek feszültségben? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
